Lehet ez még ....? Lehet! :)

Egy hete volt itt a család, Anyu, Apósom, Anyósom, Anita és a címben feltett kérdésre, mely arra akar utalni "Lehet-e mindez még Lilisebb?" egyértelmű IGEN a válasz. A csajok segítettek a dekorációban, a fiúk pedig megcsinálták a praktikus dolgokat. Így aztán a kislányomnak most már tényleg van "fala" :) az ágya felett égitestek világítanak éjszaka - ezúton köszönet Anitának, aki felbiggyesztette, nyaktörő mutatvány közepette - sajnos azokat fotózni így nappal nem tudtam, de mindenkit biztosíthatok, hogy éjjel, amikor 2-3x megyek ki ... nos ki :) akkor nagyon szépen világítanak, mindig mosolyognom kell, ha meglátom. A 3D falmatrica is nagyon kis szép, kedvencem továbbra is a nyuszi, de a többi is olyan kis lányos, barátságos, ízléses, tetszik. Feltettük a zenélő forgót, ami meg azért különleges, mert Kitti varrta rá a figurákat, egyébként pedig Áronnak is ez játszotta a dallamokat. Aztán A. és Á. szereltek polcot a hálóba az ágyunk mellé, amit már rég szerettünk volna, távirányítónak, könyvnek stb. az nagyon hiányzott eddig, szép is, meg rendezett is most mindig, nem csak az ágy mellé tesszük le a dolgainkat (ami mondjuk eddig nem látszott, de mi tudtuk, így mindig is zavart.) A fürdőbe a mosógép fölé szereltek egy nagy polcot, arra tettünk egy pelenkázólapot és van még hely a babás cuccoknak úgy mint pelenka, popsitörlő és egyebek. Terv szerint fürdetés után és éjszaka fogom leginkább használni, amúgy meg a kiságy melletti pelenkázót, de kialakul majd. Azért hogy ebben a kis lakásban két pelenkázósarok is lett, az nem semmi :)

További izgalmak is vannak, de erről most nem írnék részletesen, mert semmi sem biztos. Annyi csak, hogy áruljuk a lakást nyár óta és persze hogy most volt itt komoly(nak tűnő) érdeklődő, a héten jeleznek vissza. Mit mondjak? Egy hónappal a szülés várható dátuma előtt. A bennem kavargó érzéseket inkább most nem részletezem, kár is lenne, hiszen az érdeklődő még nem vevő, majd meglátjuk mi sül ki ebből. 

Szerdán megyek védőnőhöz, CET-re, az első NST-re, délután meg a 36 hetes ultrahangra. Mozgalmas nap lesz. Kíváncsi vagyok mekkora a kicsilány, majd jövök és elmesélem. Egyébként csuda aranyos mostanság, nagyon sokat mocorog, kidudorodik itt, kidudorodik ott, bököd, fenekét kitolja, belesimul a tenyerünkbe (legalábbis szerintünk).... Ákos már most el van ájulva tőle, na persze én is :) Csuklik is minden nap, olyankor nagyon sajnáljuk, hmmm azt hiszem kissé aggódó szülők leszünk, de majd alakulunk. 

Pár kép a múlt hétvégi "hadműveletről":