Mindig van mit várni :)

Az életünk egy nagy várakozás, közben azért nem felejtjük el megélni a várás közben mindennapokat és nagyszerű pillanatokat sem. Hiszen ezek, ha majd beteljesül, amire/amikre éppen pont most annyira várunk, majd emlékek lesznek, amire úgy gondolunk "de jó is volt" és úgy: "de gyorsan elmúlt" :)

Kerekedik a pocakom és vele kerekedik a világunk is. Nap mint nap szóba kerül, hogy nemsokára velünk lesz a kislányunk. Sokszor emlegetjük azt a mondatot amit még a meddő várakozás időszakában oly sokszor mondtunk egymásnak: "Nekünk mikor lesz már?" És olyan jó most válaszolni a kérdésre! :) Soha nem akarom elfelejteni a várakozás időszakát, éveit, hónapjait, napjait és pillanatait. Azért nem, mert már nem fájdalommal, hanem boldogan tekintek vissza rá, mint egy szép időszakra, aminek értelme volt. Vártunk és közben tettünk. Csalódtunk és örültünk, küzdöttünk és visszatekintve értelmes, szép időszak volt, ami alakított rajtunk, a családunkon. Olyan emberekké, párrá tett minket, akik mellett Lilink végül döntött. Legalábbis nagyon szeretem ezt hinni és érezni.

Várok most is. Várom a jövő csütörtököt, hogy végre legyen újra ultrahang, olyan régen láttam Őt, kíváncsi vagyok mekkora és látni szeretném, hogy helyezkedik, hogy él a kis világában, világomban, világunkban. Várom a karácsonyt, a pocakos karácsonyt, amire évek óta várok. Várom a januárt, amikor összerakjuk a kiságyat és meglátjuk milyen is. És természetesen várom a februárt. Várom a szülést, nincs bennem félelem, mert még sosem éltem át és ezért nincs is mitől félnem, úgy érzem - elég pozitív hozzáállás, nem? :) 

Érdekes, hogy nővérem mindkét gyermekét császárral szülte - az elsőt hosszú vajúdás után sürgősségivel -, sógornőm a kisfiát szintén és mindketten mondták már, hogy sajnálják, hogy nem természetes úton sikerült szülni. Sőt a sógornőm a szülés előtt gyakran azt mondta, hogy mindenki képes megszülni a gyermekét, csak így kell akarni és ez a véleménye sok mindenről. Ezt én akkor nem éreztem igaznak és igazságosnak, most pedig lám... ha nem is érzem továbbra sem igaznak, mert nem az... de! hiszek ebben, legalábbis, ami engem illet. Hű, furcsa, de így van, így lett. 

Míg a szülés közelébe nem kerültem - még a terhességem elején sem - én ezt nem értettem. Szülés a természetes is és szülés a császár is és csak az számít, hogy a babának - és persze anyának - biztonságos legyen, jó legyen. Nem értettem ezt az erős, ösztönös vágyat a természetes szülésre. És itt vagyok most körülbelül két hónappal a szülésem előtt és nagyon erősen vágyom arra, hogy ha képes voltam teherbe esni, képes vagyok kihordani, akkor természetes úton hozzam világra a babámat. Hiszek magamban, hogy sikerülhet, hiszek az orvosban, hogy segít majd ebben és nagyon, nagyon szeretném. Szülés élményt akarok és végigvinni és nem műtétet. Tudom, hogy befordult már a kislányom és minden nap elmondom neki, hogy most még van ugyan helye, de vissza ne forduljon nekem, az a helyes irány, ügyes kislány, hogy korán arra fordult. A szülés után nálunk - mármint a kórházunkban - nincs méricskélés stb. azonnal nekem adják a babát és ezt szeretném. Császár után az Édesapa kapja meg, meglesz a test meleg, ott leszünk szülők, vagy Á. vagy én... de én szeretnék :) Ezek az érzések, vágyak újak nekem. Átformálódott sok minden amit erről gondolok. Nem, nem leszek otthonszülő fanatista soha :D kórházban akarok lenni, biztonságban akarok lenni és ha a biztonságot az jelenti, akkor császármetszést akarok. De a fentieket nagyon szeretném. (majd persze lehet, hogy közvetlenül a szülés előtti hetekben, napokban ismét vissza lehetne térni ezekre a vágyakra és majd akkor megint fordul velem a világom és a véleményem... de nem. Nem hiszem.)

Most pedig megmutatom melyik a kedvenc számom - legkedvesebb, mert sok kedvenc van - hogy majd tudjam később, hogy mi volt éppen most, pont ebben az időszakban. :) https://www.youtube.com/watch?v=g1j1qwQQ8-Q (James Blunt: Bonfire Heart) Ez pedig Á. kedvence, de én is nagyon szeretem: https://www.youtube.com/watch?v=AmP39QEoEcU (Robbie Williams: Go Gentle) :)

Ezen kívül a Geszti féle Gringo Sztár számaira szoktam itthon táncolni és szerintem Lilien nagyon élvezi (legalábbis jó lenne ezt hinni, mert az igazsághoz hozzátartozik, hogy közben énekelek is.) :) pl. erre: https://www.youtube.com/watch?v=cMMv_GgQuuM (Csak a csajod legyen magyar) és erre meg lassúzunk :) https://www.youtube.com/watch?v=cMMv_GgQuuM és még sorolhatnám, de félek, elképzelitek és inkább nem ragozom tovább miket csinálok én még itthon. Speciális terhestorna, felfoghatjuk úgy is ;)