A lányokról és a Kaáliról :)

Az életembe ez a nagy VÁRÁS számos jó dolgot hozott. Megismertem a lányokat, akik más-más okból, de ugyanabban a cipőben járnak, mint én. Más-más utat járunk be, de a fájdalmak, örömök, csalódások és sikerek (és humor, amivel szerencsére mindannyian rendelkezünk és nélküle nem is menne semmise )közösek. Megértik azt is amit más nem érthet. Anya, testvér és barát se, mert nem éli át. Ők az én mentsváram, egy csodás, külön kis baráti világ, akikhez teljesen őszintének lehet lenni. Ezért döntöttem úgy, hogy most csak bemásolom ide azt amit az első kaális tapasztalatokról nekik írtam. Mert nekik mindent le lehet írni és mindent le is írtam, jobban úgysem tudnám megfogalmazni: 

"Első randi a Kaáliban, első benyomások és előrelátható továbbiak" címmel leírom nektek a mai délelőttünket :) Megérkeztünk az intézetbe már kilenc óra után valamicskével és szuperkedves lányok fogadtak minket a recepción, na mondom, basszus "de ja vu" van, így kezdődött a nászutunk is, ez csak jót jelenthet :D Szóval I-es számú szuperaranyos nővérke (amúgy szupercsini is volt, remélem nem ennek köszönhető a nem sokkal később kinyert szuper virgonc spermium állomány, de ez már egy másik történet) felvette az adatainkat, lemásolta az iratainkat, megbeszéltük mi is következik most első alkalommal (spermiogramm, hormonos vv, konzultáció) majd rövid tájékoztatás után férjemet bekísérte egy kisszobába, edénykével ellátva ugyebár, ahogy illik. Ezután tőlem levette a vért, mondta, hogy meg is lesznek az eredmények 2 órán belül és már azt is átbeszéli velünk majd a doki. Férjem végzett, nővérkével büszkén, fennhangon közölte, hogy "mission complete" a többi pár nem kis vigyorgására, csak mérsékelten égett a fejem. 10 órakor behívott minket az orvos, átnézte a korábbi leleteimet és boldogan fogadta, hogy milyen felkészülten érkeztem. Jah kérem volt időm basszus felkészülni a két év alatt na mindegy. Elfogadta a korábbi eredményeimet, nem kér újabb átjárhatóságit, annyit kérdezett, hogy volt-e a műtét óta bármilyen hasi műtétem, hüvelygyulladásom, vetélésem, méhen kívüli terhességem, gombás fertőzésem, felfázásom... én meg ráztam a fejem, hogy hálistennek ezek engem elkerültek eddigi életem során... és sorolta még ezeket, azt mondta, hogy a fent felsoroltak hiányában nem tartja valószínűnek, hogy az eltelt 11 hónap alatt változás lenne petevezetékeim állapotában, így elfogadja a tavalyi eredményt. ... Meglett a spermiogramm eredménye (tökéletes jeeeee) és megnézhettük mikroszkóp alatt a kis virgonc spermiumokat, annyira jó volt látni, majdnem elérzékenyültem esküszöm. :) Meglett a hormonos vv eredménye, tulajdonképpen minden fasza... ööö... jó :D TSH határon belüli, de 2-höz közelít, nem egyhez (másfél éve 3-hoz közelített). Viszont azt mondta, hogy ő inszemet, lombikot és úgy általában gyermeket egyaránt 1-es TSH érték közepette szeret csinálni, mert esélyek szempontjából nem mindegy így kaptam Letroxot, napi fél szemecskét kell szednem. Plussz kaptam D vitaminra receptet, 3000NE-s, már ki is váltottam mindkettőt. A terv amiben megegyeztünk: A következő 2-3 ciklusban (annyiban amennyi ahhoz kell, hogy a TSH 1 körüli legyen) "spontán" próbálkozás, de stimulálással. Closti helyett szurit javasolt + tüszőrepesztőt is kapok, mert szerinte elég valószínű, hogy eddig ennyin múlhatott a siker elmaradása. Ezek után, de mindenképpen pár hónapon belül tovább lépünk. Azt mondta, inszemet javasol első körben. De ha 2-3 inszem nem sikerül (azt ránk bízza hogy kettő vagy három) akkor tovább is léphetünk és lombikkal lesz kisbabánk. Szerinte nem kellene azonnal lombikkal indítani, viszont annak sem látja értelmét, hogy hat sikertelen inszemet kivárjunk. Lányok. Ez amit felvázolt, ez annyira az én vágyaimnak megfelelő terv, ütem. És azt éreztem, hogy lesz beleszólásom, ha úgy adódik lassíthatom vagy gyorsíthatom a folyamatot. Szimpatikus, komoly és mégis vicces volt a doki. Szóval nekem ezek most jó hírek voltak, jó benyomás, jaj hát örülök, hogy végül most mentünk és nem nyár végén :) Megyek majd 7. dpo-n vv-re, progit, prolaktint néznek. Hát kb. most ennyi. Most pedig megyünk gyrosozni, mert megérdemeljük :) Aztán sétálunk a Balcsiparton és süt ránk a tavasz első napsugara és megbeszéljük milyen édes babát várunk mi legkésőbb egy év múlva de lehetőleg sokkal előbb. Mit szóltok a terveinkhez? :)"

Ezen kívül még annyi történt, hogy tegnap túrázni voltam a Mátrában, fizikailag leszívott, lelkileg feltöltött, mindenesetre a holnapi edzés helyett masszázsra megyek, mert megérdemlem :) A hosszú télnek végre vége, a nap odakint odaadóan és kitartóan süt és ilyenkor, amikor már a levegőben érzem a tavaszt sőőőt már a nyár közeledtét is, az én kedvem mindig sokkal jobb. Így hát - ahogy eddig is, csak most még bátrabban - remélek és hiszek és addig is, míg nem sikerül, igyekszem nagyon jól érezni magam. Ez egy jó terv, nem?